No Flash Player :(

Blog

4. nap

2012. július 10. (kedd)
Neunkirchen - Bruck

A reggelit egy parkban követtük el, ahol én megszárítottam a sátramat. A mai nappal megkezdődnek a mászások. 1070 m a mai csúcs. Szerencsére laza emelkedővel, így élvezzük is. Azonban miután kitwittereltem, hogy 5%-os az emelkedő, egyből bedurvult, duplájára. Fent a csúcson a megérdemelt ebéd után elkezdtünk ereszkedni a völgybe. Majdnem hatvanig engedtük a gépeket, csodálkozva, hogy ilyen stabilak.

Eddig minden nap kaptunk egy kis vizet, nagyon úgy néz ki, hogy ez ma sem lesz másképp. Amikor süt a nap, akkor égnek még a csontjaink is, aztán egyszer csak jön a hideg zuhany. De talán így a jó.

A mászás – mint utólag rájöttünk – felesleges volt. De jól esett utána az ereszkedés, az egyszer biztos. (Azért volt felesleges, mert aztán mégiscsak meggondoltuk magunkat és mégis a Mura völgyben megyünk. Free wifit nem nagyon sikerült találnunk. Ráadásul a könyvolvasóm is megmakacsolta magát és nem akar csatlakozni az internetre.

Estefelé, mikor elkezdett esni mi is elkezdtünk valami tetőt találni a fejünk fölé. Megkérdeztem egy fickót, de ő csak bólogatott, aztán egyszer csak megtaláltuk! Igen, megtaláltuk a legmegfelelőbb alvóhelet. Egy templomudvarban egy kialakított táborhely. Kerestem ugyan a lelkiatyát, körbejártam a templomot, az udvart, de sehol senki. Messzire meg nem akartam menni, mert tele volt panziókkal a környék. Visszamentem, megnugtattam Toncsit, majd nekiláttunk főzni. Eddigre már az eső is elállt. De azért megnyugtató volt, hogy nem ázunk el.

Számokban:
Táv: 76,61 Km (Össz.: 372 Km)
Idő: 5:16'
Átlag: 14,53 Km/h
Max.: 57,73 Km/h

 

3. nap

2012. július 9. (hétfő)
Sopron - Neunkirchen után

Három napja csak búcsúzkodunk. De most már egy darabig nem fog kelleni, ugyanis ketten maradtunk. Délre sikerült Ádinak új hajtókart szerezni, mivelhogy az előző nap a pedálja esett áldozatául az erős lábainak. (Még pár nap, és új bringája lett volna a srácnak).

Már nagyon vártuk, hogy átlépjünk „sógorékhoz”. Nem éppen a várt útminőségen sikerült ezt megtenni, de a mártózás a friss patakban kárpótolt ezért. Odaát azonban aztán a sima kerékpárúton folytattuk utunkat. Szinte fura is volt úgy haladni, hogy nincs semmi technikai problémánk (bocs srácok:)

Néha-néha próbált utalni az út arra, hogy Ausztria bizony nem síkság, de ezek egyelőre még csak dombocskák voltak, amit igazából még élveztünk is. Néhol - ahol hátszelet kaptunk – csak úgy siklottunk előre a hetven kilós gépeinkkel.

Este egy patak partján találtunk sátorhelyet. A főzőcske után, ahogy elpakoltunk, majd sátorba bújtunk eleredt az eső, ami meg nem állt reggelig.

Számokban:
Táv: 68,41 Km (Össz.: 295,39 Km)
Idő: 4:29'
Átlag: 15,22 Km/h
Max.: 59,34 Km/h

 

2. nap

2012. július 8. (vasárnap)
Komárom - Sopron

A reggeli  hatos ébredés Margittayn kívül mindenkinek sikeült. A kiadós reggeli után a tevezett 8 órás indulást sikeült tartani. Ekkorra már mindenkit összeszedtünk. Hat fős konvoj indult útnak: Erika, Marika... a fiúk meg nem érdekesek. Na jó, legyen: Ádám, Tamás x2, Balázs, Gábor (Toncsi). Azaz csak egy Tamás, mert a másiknak – nagy szívfájdalmára – az ellenkező irányba kellett mennie. Szóval akkor 5 fős a csapatunk...

Mi sem lehet más, mint szembe szél ugyebár. De az elején még nagyon jól bírták a csajok is, meg a „zöldfülűek” is. Győrig szinte suhantunk, csupán Ádinak tört le a bal pedál egy jókora mártózás után. Győrben egy marosvásárhelyi bácsi segített rajtunk, miután a piacon önerőből nem tudtuk orvosolni a problémát. (Odáig a srác fél lábbal tekert). El is ment ezzel bő három óra. Sopronig kell ma elérnünk, úgyhogy nyeregre fel!

Nagy volt a hőség és a fáradtság.Valamikor kora délután rendesen eléheztem. Erika mentett meg szatyorjából előhúzott kukoricaszelettel (vagy mivel – majd kommentben pontosít), így menet közben túl(t)ettem magam rajta és nem kellett megállnom.  Ezután kicsit szét is szakadozott a banda, majd miután bevártuk egymást, üldözőbe vettem egy traktort. Sikeresen beálltam a szélárnyékba és élveztem, vagy 200 méteren keresztül. Merthogy eltért balra...

Pár km-el (és órával) később hárman (Baluval és Ádival) szintén egy traktor mögé sikerült beállnunk, de ezúttal a projekt sikeresebb volt. Majd’ 20 km-en keresztül élveztük a 33-as tempót. Miután megköszöntük a felvezetést egy tó hűsítő hatása alatt vártuk be a többieket.

Ekkor Erikánk mintha már kezdett volna kicsit morcoska lenni, mert már tudtuk: 8:30-ig nem érünk el Sopronba (akkor indul a vonat Komáomba). Az eső lába is lógott, de azért még egy darabon csak elkísért bennünket... az én gépemen! Amikor elkezdett esni, Marika talán már a második holtponton volt túl. De mi biztattuk: már csak 40 km...már csak 20...már csupán 10!

Este tíy múlt, mire nagy nehezen megtalátuk az udvart, ahol sátrat bonthattunk (már aki... met ugyebár az öcskös, csak akkor bontott sátrat, miután az esti esőtől megteltek szemgödrei)

Számokban:
Táv: 137,90 Km, (össz.: 226,92)
Idő: 7:47'
Átlag: 17,70 Km/h
Max.: 55,01 Km/h

 

1. nap

2012. július 7. (szombat)
Kürt - Komárom

A reggel hatos kelés végülis sikerült (már akinek). A reggeli torna után (hangfalak cipelése) megreggeliztünk, majd elindultunk az indulási helyszínre (szép képzavar?) Szombat reggel nyolc lévén szép számban jelentek meg. Mivel időben el tudtuk kezdeni, kilenckor már úton is voltunk. Huszonhárman kísértek, amolyan mini critical mass-ként dübörögtünk Esztergom felé. Ilyen sűrűn azért biztos nem fogok megállni – sem ennyit enni – az utam során.

Jó érzés volt újra úton lenni, csak mivel keveset foglalkoztam az emléktúrával, lélekben még nem igazán voltamútra készen. De talán majd átállok.

Esztergomban ismét elhelyeztem az emlékszalagot  István bácsi sírjához, majd egy kis kitérő után elindult a csapat csobbanni egyet. Végül aztán ki a Dunában, ki otthon a medencében pancsolt. Karvánál ugyanis elválltak útjaink, így már csak öten törtük a szelet (és az esőt).

Estére Komáromban a cserkészlakban kaptunk szállást. Toncsi konyhatündérkedett egyet, de mivel kialvatlanok voltunk,az egy palack bor után mindenki nyugovóra tért.

Számokban:
Táv: 89,02 Km,
Idő: 5:11'
Átlag: 17,17 Km/h
Max.: 35,75 Km/h

 

Nulladik nap

2012. július 6. (péntek)

A „fejetlenség” nem elég kifejező szó a csötörtöki napra (pólók és a hiányzó csavarok beszerzése, Toncsi érkezése...). A péntek enél egy fokkal talán jobb volt. Már „csak” a pakolásra kellett koncentrálni.  Természetesen az érzés, hogy még egy hét legalább kellene, hogy mindent el tudjk intézni, nem múlt el (nem beszélve a sajtótájékoztatóról, ill. munkahelyi dolgokról).

Este hatkor kezdődött a dolog... hatra oda is értünk. A családias sajtótájékoztató után a cserkészek leamortizálták az utitársamat. Ezt megünnepelvén egy kis sörözésre invitátak meg. Ebből nyilván kiderül, hogy nem túl korán feküdtünk le. De ezúton is szeretném megköszönni cserkésztársaimnak a ragyogó programot.

...és ha már a köszöngetéseknél vagyunk, nagyon örülök azon barátaimnak, akik már aznap este ott vadkempingeztek a faluházban (igenis, vad volt!). Név szerint: Cserepes Erika, Fazekas Éva, Kovács Balázs (öcsém), Margittay Tamás és utitársam, Toncsi. (megismételjük?)

 

További cikkeink...

3. oldal / 5

«ElsőElőző12345KövetkezőUtolsó»
Which is the best web hosting? Read my just host review and compare it with ipage. Find a reliable hosting provider.
Joomla Templates by Joomla Hosting